Újszülöttkori sárgaság az icterus.
Az újszülöttkori sárgaság kialakulásáról a következőket kell
tudni. A magzatot a méhlepény látja el a köldökzsinóron keresztül oxigénnel,
amit a vörösvérsejtek szállítanak. A születés előtt több vörösvérsejtre van
szükség, mint születés után, így a felesleges vörösvérsejteknek le kell
bomlaniuk. Ebből bilirubin (epefesték) képződik, mely a bőr sárga színét
okozza.
Az újszülött mája az első napokban még éretlen, ezért csak
korlátozott mennyiségben képes a bilirubin feldolgozására.
Leggyakoribb formája az élettani (fiziológiás) sárgaság,
mely az érett újszülötteknél a 2-3. élet napon vehető észre; legmagasabb
értékét kb. a 4. napra éri el, és egy hetes korra megszűnik.
Koraszülötteknél a 2. élet napon észlelhető,és a legmagasabb
értékét az 5-7. napon éri el, és jóval 1 hét után szűnik meg.
Másfelől beszélhetünk kóros (patológiás) sárgaságról , ha az
újszülöttön a születéskor vagy az első 24 órában kezdenek mutatkozni a sárgaság jelei.
Ezt okozhatja az anyai-apai vércsoport különbsége, örökletes
betegség, gyógyszerek, valamint hormonális hatás.
Természetesen ilyenkor orvosi ellátásra lesz szükség.
Ilyenek a kékfénylámpa kezelés, a gyógyszeres beavatkozás, a legsúlyosabb esetben pedig a vércsere.
A fototerápia, vagyis a kékfénylámpa hatására a bilirubin
olyan termékké bomlódik, mely kiválasztódik az epével, és egyéb szerveket nem
károsít. A szemet óvni kell a lámpa használata során. Ma már több kórházban
akad lehetőség arra, hogy az anya ágya mellett legyen elhelyezve a
kékfénylámpa.
Ilyenkor a legfontosabb teendő a 2-3 óránkénti szoptatás.
Ehhez szükségessé válhat az újszülött felébresztése is, mivel sárgaság esetén
az újszülöttek aluszékonyabbak.
Beszélhetünk késői sárgaságról szoptatott kisbabáknál.
Ilyenkor az anyatejben lévő enzimek okozzák az emelkedett vérfesték szintet.
Következmények nélkül oldódik, nagyon elhúzódó, ugyanakkor ilyen esetekben a
csecsemő általános állapota és fejlődése jó.
Soltészné Szenes Kinga
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése