Hogyan szoktam le a
dohányzásról?
20 éven át szívtam
napi majd egy doboz cigarettát. Ha stresszes voltam azért, ha éhes voltam
azért, ha társaságban voltam azért. Mindig volt rá ok, és sosem gondoltam a
következményekre. Miért is tettem volna? Fiatal vagyok, egészséges, mint a
makk, nem zörög a tüdőm, sőt a háziorvosom szerint nem hallani rajta, hogy
dohányzom.
Ezzel a magabiztossággal
mentem el a tüdőszűrésre is. Majd 1 hónappal később kaptam egy levelet.
Én lepődtem meg a
legjobban, amikor arra kértek, hogy a saját, jól felfogott érdekemben legyek
olyan kedves, és fáradjak vissza.
Nem szépítem, egy
pillanat alatt kirepült a talaj a lábam alól, cikáztak a gondolataim, hogy jó
persze, visszamegyek, de akkor megint 3 hétig várjak arra, hogy mi van velem?
Mert ott azonnal nincs eredmény, én meg addig biztosan megőrülök a
várakozásban.
Szerencsére sikerült
egy azonnali mellkas röntgen vizsgálatra időpontot kapnom, ahol ki is értékelik
a látottakat.
Akkor, abban a másfél
órában, míg beértem a rendelőbe, mindent végiggondoltam, amennyire tudtam
reálisan. A férjemen kívül senkinek nem szóltam egyetlen szót sem, pont elég
volt a magam rémülete, másokat inkább megkíméltem ettől.
Elkészült a kép, már
ott mondták a lányok megnyugtatásul, hogy ők semmit nem látnak, de várjam meg
az orvos diagnózisát.
Kiderült, hogy egy
régi, lábon kihordott tüdőgyulladás okozta meszesedés van a tüdőmön, amire
azért nem árt figyelni, de egészséges vagyok.
Hát egy komplett
lavina zúdult le rólam, ugye nem kell mondanom.
De akkor valami el is
kezdődött, és csak így utólag látom, hogy ott, azon a nyári napon a tüdőgondozó
öltözőjében várva kezdődött el az én dohányzásról való leszokásom története.
Kép innen: http://istenbizony.hu/2012/08/tudo-illusztracio/
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése