Az első lépések

2013. május 16., csütörtök



Türelmetlen első gyermekes anyukaként már alig vártam, hogy elinduljon, megtegye első bizonytalan lépéseit. Igen tudom mindennek eljön az ideje nem kell semmit siettetni saját fejlődési ütemében fog kialakulni minden. Tudom, tudom. De az ember már csak olyan hogy mindig vár, sürget valamit: hogy megfoganjon, hogy megszülessen, hogy kibújjon a fogacskája, hogy felüljön, hogy felálljon, hogy elinduljon stb, és persze az egész környezet azt sulykolja, hogy eljön majd az is, képes lesz erre is arra is. Igen én is tudom! De természetesen ilyenkor az összes szomszéd, rokon, ismerős kisgyermek korábban kezd mindent csinálni mint a miénk ( tiszta fejjel persze úgy gondolom hogy nem előbb hanem a maga ütemében!!!).
Jelenleg mozgásfejlődésben a járás következik. Olvasom  szokásomhoz híven a szakirodalmat és az anyukák írásait, van aki már 8 hónaposan és van aki 15 hónaposan sem indul el. Mazsola 13,5 hónapos. A kisördög a fejemben azt sugallja épp itt lenne az ideje hogy elinduljon. De minden idegszálammal uralkodom magamon nem erőltetek semmit ha akar a két kezét fogva sétálunk de nem akar: azonnal a földre rogy és iszonyat sebességgel mászik a kiszemelt cél felé.
Hosszú vívódás után úgy döntöttem jöjjön egy járássegítő hátha kedvet kap tőle mivel minden része, oldala, tartozéka csörög, zörög, pörög, forog szóval talán felkelti a figyelmét.
Megrendeltem! Megérkezett, elmentünk a postára a csomagért. Amíg én bementem addig édesanyám és a kisfiam kint maradtak a posta épülete előtt. A csomag átvétele után boldogan megyek ki hozzájuk amikor is anyukám mosolygó szemekkel közli velem hogy most mentünk körbe az épület körül – mindenki a saját lábán -.  Szuper.
Sebaj új játéknak jó lesz a járássegítő, ugyanis egy centit sem akar vele haladni viszont minden tartozékával hosszú perceken keresztül képes játszani mindaddig amíg eszébe nem jut hogy Ő már járni is tud és gyorsan odamászik a bejárati ajtó elé és hangosan sírni kezd, merthogy azonnal ki akar menni és sétálni akar MOST! – érted? anya! - .
Tehát 3 dolog van jelenleg napirendben: alvás, evés ( de ha lehet ez minimum álldogálás közben.) és SÉTA. Olyan lehetetlen dolgokat felejtsen el az anyuka hogy mosás, mosogatás, főzés, netán takarítás mert kérem szépen erre nincs idő nekünk menni, menni kell nem lehet megállni.
Igen néha eszembe jut az a mondás, hogy gondold meg mit kívánsz, hát én nagyon vártam hogy elkezdjen lépkedni, megkaptam, vele érkezett hogy a lakás a feje tetején áll. Nem lehet minden tökéletes!
Kedves hasonló cipőben járó szülők azt tudom tanácsolni hogy ebédhez gyorsan mosogassanak el egy tányért és egy kanalat és utána nyomás a járdára, parkba, játszótérre mert  menni, menni kell ezt kéri a mi szemünk fénye.
Köszönöm, hogy ez alkalommal is velem tartottak, várom Önöket legközelebb is.
T.Sz.Zs.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése